A falu első írásos említése 1418-ben történik Irathws néven. A falu a törökök kétszer is lerombolták, 1552-ben es 1596-ban. A szájhagyomány szerint a falu régi központja a jelenlegi községtől délre levő, faludűlője elnevezésű helyen volt. Ennek szomszédságában, két korszerű vizgyüjtöcsatorna között helyezkedik el a régi temető, ahol egy régi templom drabjaiként értékelt téglákat találtak.
A Kisiratos helységnév, amely nyilvánvaloan feltételeyi Nagyiratos létezését először 1787-ben jelenik meg, amikor egy három házat számláló szórványtelepülées jelölt.
1828 es 1848 kozott a Szalbek csalad megvette a kamaratol a teljes birtokot. Az 1850-es osszeiras szerint a falu lo es szarvas marha es juhtenyesztestol vo9lt hires.
Mivel a Csanad varmegyehez tartozo Kisiratos nagykozsegnek szamitott, teruleten 1918-ig jegyzoi iroda, posta, telefron, hazassagkoto hivatal, hitelszovetkezet kirendeltseg es kozsegi malom is mukodott. 1900-ban a kozseg terulete 3840 kataszteri hold, valamivel kisebb, mint Szentmarton kozseg terultete.
Mivel a roman-magyar hatarvonal meghuzasat kovetoen Kisiratos kiskozossege valt, 1949-ig Pecska kozigazgatasi fennhatosaga ala tartozott.
1969 es 1989 kozott Kurtos kozigazgatasi fennhatosaga ala tartozo Kisiratos elvesztette sajat kozigazgatasi intezmenyeit. 1989 utani uj helyzetben a volt mezogazdasagi termeloszovetkezet atalakult az Agrodor tarsulassa, amely egy termalvizzel futott meleghazzal rendelkezett. A termalvizes strandot 1990-ben helyeztek mukodesbe.
Jelenleg a falu lakosságának több mint 90%-a magyarnak vallja magát.
