A település története

A falu első írásos említése 1418-ben történik Irathws néven. A falu a törökök kétszer is lerombolták, 1552-ben es 1596-ban. A szájhagyomány szerint a falu régi központja a jelenlegi községtől délre levő, faludűlője elnevezésű helyen volt. Ennek szomszédságában, két korszerű vizgyüjtöcsatorna között helyezkedik el a régi temető, ahol egy régi templom drabjaiként értékelt téglákat találtak.

A Kisiratos helységnév, amely nyilvánvaloan feltételeyi Nagyiratos létezését először 1787-ben jelenik meg, amikor egy három házat számláló szórványtelepülées jelölt.

1828 es 1848 kozott a Szalbek csalad megvette a kamaratol a teljes birtokot. Az 1850-es osszeiras szerint a falu lo es szarvas marha es juhtenyesztestol vo9lt hires.

Mivel a Csanad varmegyehez tartozo Kisiratos nagykozsegnek szamitott, teruleten 1918-ig jegyzoi iroda, posta, telefron, hazassagkoto hivatal, hitelszovetkezet kirendeltseg es kozsegi malom is mukodott. 1900-ban a kozseg terulete 3840 kataszteri hold, valamivel kisebb, mint Szentmarton kozseg terultete.

Mivel  a roman-magyar hatarvonal meghuzasat kovetoen Kisiratos kiskozossege valt, 1949-ig Pecska kozigazgatasi fennhatosaga ala tartozott.

1969 es 1989 kozott Kurtos kozigazgatasi fennhatosaga ala tartozo Kisiratos elvesztette sajat kozigazgatasi intezmenyeit. 1989 utani uj helyzetben a volt mezogazdasagi termeloszovetkezet atalakult az Agrodor tarsulassa, amely egy termalvizzel futott meleghazzal rendelkezett. A termalvizes strandot 1990-ben helyeztek mukodesbe.

Jelenleg a falu lakosságának több mint 90%-a magyarnak vallja magát.

Üdvözöljük

Az 1418-ból származó első dokumentációs igazolás a települést „Iratos” -ként írja le.Az egész történelem során a város az egyik legnépesebb. Arad város közelsége befolyásolja e helyek történelmét. Így. 1552-ben, amikor Arad és Nădacul elfoglalták a törököket, Iratoş is említi, 113 családból álló lakossággal, a megye negyedik legnagyobb városa. Sajnos a hosszú támadások a támadó törökökkel szemben a település elpusztulásához vezettek, így a 17. században a település eltűnik.
A XIX. Század első évtizedeiben újra telepedtek a település, 1785-ben 4 családot említ Iratosban. Intenzív gyarmatosítási folyamat zajlik 1819 óta, amikor itt több tucat dohányos telepes telepedett le. A 19. század végén és a 20. század elején a városnak igen erős gazdasági fejlődése van. Ez lesz az egyik legnagyobb település, amelynek a területén csak egy nagy tulajdon van, Jakabffi Béla, amely 561 joghurtot tartalmazott. A legtöbb háztartás kis paraszt.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support